Hétboldogasszony

Boldogasszonyság a magyar hagyományban a teremtett világban megnyilvánuló, örökkön létező női minőség. Boldogasszony a Teremtő fényességének örök szomjúhozója, a fény, a férfi minőségű szellemi erő befogadója, őrzője, anyaggá lassítója. Élet és halál kapuja, világunk létrehozója és fenntartója.

Őshitünk Boldogasszonya a kereszténység megjelenése előtt BaBBa néven szerepelt, Gyimesben és Moldvában a Hold neve is BaBBa volt, akit őseink a menny BáBá-jaként tiszteltek, a magzatnak pedig, akit az égi és földi bábák segítenek világra, BaBa a neve. A pólyából (BáB állapotból) szabadult, növekvő leány gyermeket az örökkön változó égi (Hold) és földi anya / nagyanya kíséri, utat mutatva kiteljesedése útján.

A női életút állomásait tekintve a Leány (még szűz, tisztán intuitív bölcsességgel megáldott) és az Anya / Nagyanya ( a gyermekszülés által beavatott / már szűz, tapasztalati bölcsességet is hordozó, bölcsességét magában tartó) minőségek magasztos oldalát Mária Kisasszony és Anna Nagyasszony képviselik, Szépasszony pedig a Banya minőség szimbóluma. Ők hárman a Mindenségben, bennünk és általunk munkálkodó egyetlen asszonyerő, a teremtett világban megnyilvánuló szeretet és rend, illetve ezek hiányának visszatükrözői.

A kereszténység megjelenése után ősvallásunk Boldogasszonya Babba Máriaként, illetve az évkör 7 Boldogasszony ünnepében élt tovább, amelyben a Fény útját kísérő női minőség más és más tulajdonságát érezhetjük át.

¤ dec. 8. Földtiltó Boldogasszony (a nyilasban -Jupiter): a szeplőtlen fogantatás ünnepe, mikor is Mária szűzen fogant Anna méhében. A jóságos atya áradó kegyelmének megnyilvánulása az egyre sötétedő világban, a várakozás, reménykedés ideje. A szükséges belső rendeződést szolgálta az adventi csend és áhitat, illetve a Luca napi szokásaink.

¤ febr. 2. Tűzszentelő Boldogasszony (a vízöntőben – Szaturnusz): Szűz Mária tisztulatja, Jézus bemutatása, találkozás a világ világosságával. Múltunk lezárásának, az elengedésnek, a tűz erejével való gyógyulásnak, megtisztulásnak és egy új korszak kezdetének az ideje.

¤ márc. 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony (a kosban – Mars): angyali üdvözlet, Jézus fogantatása. A tavaszi napéjegyenlőség ideje, a Nap diadalútjának kezdete, az áldás megtapasztalása.

¤ júl. 2. Sarlós Boldogasszony (a rákban – Hold): Mária Erzsébetnél tett látogatásának vége, Keresztelő János születése. Az aratás, a kalász őrizte fény előtti főhajtás ünnepe, hiszen mindennapi kenyerünk a biztosítéka a további életnek.

¤ aug. 15. Nagyboldogasszony (az oroszlánban – Nap): Napba öltözött asszony, Mária mennybemenetele, amely ünnep a tomboló férfierők megszelídítésének, a pusztulás legyőzésének asszonyi módját, fényes gyógyító erőt és a feltámadás lehetőségét mutatja nekünk.

¤ szept.8. Kisboldogasszony (a szűzben – Merkúr): Szűz Mária születésnapja. A rendeződés ideje, bizalommal teli felkészülés a kitartó szolgálatra.

¤ okt. 7. Olvasós Boldogasszony (a mérlegben – Vénusz): Számvetés. Az összegzésnek, tapasztalataink értékelésének, a fájdalmak feldolgozásának, örömmé és hálává alakításának az ideje. Elcsendesedés, megnyugvás, lelkünkbe való visszavonulás.

Forrás: Molnár V. József munkája nyomán

Kép: A virág – Isten földi kedve